Tekintve, hogy első nap sokkal több mindent láttam, mint ahogy eredetileg terveztem, és a "must see" terveimből csak a Doku Zenter és a Germanisches múzeum maradt hátra (ez utóbbiról azonban már félig eldöntöttem, hogy annyira nem is érdekel, inkább megyek állatkertbe és az Oldtimer múzeumba), így kényelmesen felkeltem, megreggeliztem (ami kevésbé volt csendes és élvezetes, mint első nap), majd útnak indultam.
 |
| Doku Zenter |
A Doku Zenter könnyen megközelíthető a Hauptbahnhoftól 9-es villamossal. 7 megálló, de ez a megálló neve is, és egyben a végállomás is, így eltéveszthetetlen! Ráadásul a villamos közvetlenül mellette áll meg, így keresni sem kell!
 |
| Témához illő, nyomasztó belső |
Maga a kiállítás tulajdonképpen Hitler kezdeteiről, a hatalom megszerzéséről és az uralkodásáról szól, no meg a bukásáról és a nürnbergi perekről is! Szerintem érdekes kiállítás, maga az épület és berendezés is sugallja kissé a téma nyomasztó voltát, és mindenképpen ajánlom megtekinteni. Ami zavaró - csakúgy mint a többi kiállításnál -, hogy semmi nincs angolul kiírva, és azért akadnak olyan részek, amiket inkább csak olvasva átfutnék, ahelyett, hogy hallgassam az audio guide-ot, amit nem is hallgattam végig, már csak az idő szűke miatt sem, így úgy érzem, van, amiről lemaradtam!
 |
| A nürnbergi perek végén végrehajtották a halálbüntetéseket, és megjelent a másnapi lapban |
Innen, mint előzetesen néztem a 45-ös busszal lehet közvetlenül az állatkerthez menni, ami egy rövid sétára van csupán, viszont elég ritkán jár!
Az állatkertben nem terveztem sok időt tölteni, és sok mindent nem is láttam, de még így is megcsúsztam egy picit. Csak a lamantint, a delfineket, a jegesmedvéket (ezeket a T9 rendszeresen át akarja keresztelni "jeges nácik"-ra) és a tigriseket néztem meg, meg ami útba esett épp - zsiráf, szurikáta, bivaly, bölény! Tetszett, és így, hogy időben kényelmesen belefért, nem bánom, hogy megnéztem!
 |
| Royce Rolls |
 |
| BMW 501 |
Ezek után gondoltam elindulok haza, innen a leggyorsabb az U2 metró, leszálltam Opernhausnál, de kedvem támadt még a hotel környéken levő sétálóutcákban csavarogni. Betértem a Kikbe, hogy autót nézzek Zsombinak, és szerencsémre találtam is 5 db-os kiszerelést 6,99 €-ért! Ennyit bőven megért, és hát a 3,5 éves gyereket nem hozza lázba a nürnbergi emlékszar (semmi!), csak az autók, amit akár otthon is megverhetnék, de az nem olyan, hanem még drágább is. A sétálóutcák hangulatosak, minden van, de főleg pretzel (perec), ami szerintem száraz, mint a fűrészpor, mégis eszik az emberek, cipőbolt, ruhaüzlet, kajáldák, pizza hut, meki, starbucks és találtam egy kis hamburgerest, ahol sikerült szert tennem egy cheeseburger menüre, nagy méretben (2 cheeseburger, nagy adag krumpli, nagy üdítő) 6,19 €-ért. És nagyon jó volt, laktató, egyébként pont mint a mekis kaja, semmi extra, tűzoltásnak jó volt!
Ettől viszont olyan szintű édesség sóvárgás jött rám, hogy katasztrófa és persze az óváros legmélyén nem találok sima kajaboltot, hogy ne fizessek egy vagyont egy kis csokiért. Megjegyzem, a lábam lejártam a környező utcákban (belefutottam valami "free Willy" tüntetésbe is), és nem találtam semmit! SEMMIT! Már úgy voltam vele, hogy valami szarral is beérem, csak csokis legyen! SEMMI! Miközben rajtam úrrá lett az az igazi "cravings", amiről a terhesség alatt beszélnek (ami egyébként szerintem csak mítosz, de a nők szeretik ezt a terhesség-dolgot túlmisztifikálni - és megjegyzem túlvagyok már egy terhességen, ha ez még nem lett volna egyértelmű, és a fiamat sem a gólya hozta)!
Végső elkeseredésemben bementem a Müllerbe (ami mellett korábban háromszor elmentem, de az utcaszinten csak parfümöket és egyéb ilyen dolgokat láttam), de aztán láttam, hogy van ennek több szintje, gyerekjátékok stb. Ha már itt vagyok, benézek, vesztenivalóm nincs, és végül az alagsorban megtaláltam a mennyországot, és egy tábla oreos milkával, egy brownie-s ritter sporttal és egy nagy zacskó manner nápolyival távoztam!
Otthon (a hotelben) zuhany, hajmosás, TV be, ahonnan ömlik a women's march in the U.S. Egyszer csak lent a hírsoron (tudjátok, ami folyton megy a CNN-en) elkapok valamit... bus, Hungary, Verona...
Már mennék is fel a netre, hogy mi van, de persze nem akar rendesen működni (egyébként ez volt a legrosszabb a szálláshelyen), de most idegesítőbb, mint valaha! A facebookon valaki megosztásából már körvonalazódik, hogy mi történt, és nagy nehezen sikerül pár cikket elolvasni! Magyar busz balesete, iskolások tartottak hazafele Franciaországból sítúráról, 16 halott, javarészt 14-18 éves diákok a Szinyei Merse gimnáziumból! Nem részletezem a történteket, egyenlőre nem tudják mi és legfőképpen miért történt, de borzasztó, megrázó, felfoghatatlan!
Ezeket a híreket sosem kedveltem, édesapám buszvezető, és folyamatosan Európát járja, többek közt iskolásokat is visznek síelni, úgyhogy egy pár másodpercre megáll a szívem, ha ilyet hallok. Édesanyaként no pláne, mert az emberen akarva-akaratlanul is átfut a gondolat, hogy mit érezne, ha a gyereke ott lenne! Aztán a non plus ultra, hogy jönnek azok a kommentek, hogy minek flancolni francia síúttal, meg jönnek az okosok a fotelból, hogy mert szar a busz, meg a sofőrök nem alszanak stb. 24 óra alatt karóba húzták a szülőket, az iskolát, a busztársaságokat és a buszsofőket, anélkül, hogy bármilyen információ rendelkezésre állna a baleset körülményeiről!
Részvétem a családoknak, barátoknak, osztálytársaknak, de legfőképpen a szülőknek, mert ezt borzalmas lehet átélni!! A túlélő gyerekeknek erőt, kitartást, hogy feldolgozzák a történteket, és hogy legyen erejük továbblépni és élni az életüket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése